Az Ipoly-völgyi vasút című nyitókonferenciát november 25-én a szlovákiai település művelődési házában tartották a „Megvalósíthatósági tanulmány az Ipoly-völgyi vasút működtetésére” című pályázat keretén belül.
Határtalan együttműködés a vasútért

A Magyarország–Szlovákia határon átnyúló együttműködési program (2007–2013) lehetőségét kihasználva a salgótarjáni Neogradiensis Régió Egyesület mint vezető partner és a nagykürtösi Középső-Ipoly-mente Regionális Fejlesztési Ügynökség mint határon túli vezető partner, valamint a salgótarjáni Nógrádi Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft., a losonci Region Neogradiensis, továbbá a bussai Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás 2008 decemberében pályázatot nyújtott be az Ipoly-völgyi vasút működtetésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére.

Az Ipoly-völgyi vasút magyar oldalon 66 településen élő 87 ezer, szlovák oldalon 35 településen közel 70 ezer embert érint. A pályázat sikeres volt, a mintegy 112 ezer euró összköltségű, az Európai Unió és a nemzeti társfinanszírozás által 95 százalékos támogatottságú projekt megvalósítása megkezdődött, beszerzési pályázattal kiválasztották a tervezőket: magyar oldalon a budapesti székhelyű Nemzetközi Bankárképző Központ Zrt.-t, szlovák oldalon a rimaszombati székhelyű Gemer-Malahont Regionális Fejlesztési Ügynökséget. Ez év december közepéig elkészül a jelenlegi helyzet vizsgálata, a közlekedési igények felmérése, majd erre támaszkodva dolgozzák ki a tanulmány javaslati részét, amelynek várható határideje 2010 második negyedéve.

Szükség van a vasút visszaállítására, hiszen az elengedhetetlen a turizmus, az infrastruktúra, s a vállalkozások fellendítéséhez a régióban
A konferencián elsőként Nagy József, Inám község polgármestere mint levezető elnök köszöntötte az egybegyűlteket, a vasút jelentős szerepét emelve ki a határ mindkét oldalán.

Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke, a Neogradiensis Eurorégió társelnöke a gazdasági, idegenforgalmi és intézményi szinten történő határon átnyúló együttműködés jelentőségéről szólt, konkrét példákat sorolva. Az elnök többek között a nemzetközi folklórfesztivált, a magyar–szlovák történészkonferenciát, a geoparkot, Alsósztregova és Csesztve közös felújítását, a selmecbányai és salgótarjáni bányamúzeum közötti együttműködést emelte ki, s széles körű partnerséget kért a komplex vasúti tanulmány elkészítéséhez.

Branislav Hámorník, a losonci körzeti hivatal elöljárója a szlovák kormány és Losonc támogatásáról biztosította a projektet.
Molnár Katalin, az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás elnöke megemlékezett a 2004-es uniós vonatozásról, a 2008-as első magyar–szlovák vasúti napokról, s elmondta: jövő májusban Szécsényben újra közös vasúti napot rendeznek.

Lőrincz Mária, a Középső-Ipoly-mente Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója a projekt céljait megnevezve a gazdasági és szociális lehetőségek, az életszínvonal fejlődését emelte ki.

Márkus Ferenc, a Nemzetközi Együttműködési Programok Szakmai Titkárságának igazgatója kifejtette: az unió által biztosított 170 millió euró a teljes magyar–szlovák határszakasz együttműködési programjaira fordítható, s a jövő év első felében írják ki a második kör pályázati felhívásait.
Gere József helytörténész az Ipoly-völgyi vasút történetét elemezve arra a megbonthatatlan egységre hívta fel a figyelmet, mely a vasúti vonalak és a hidak révén bekapcsolta az Ipoly mentét a nagyrégióba.

Lőrincz Mária zárószavaiban leszögezte: a megvalósíthatósági tanulmány indokolja majd a vasút visszaállítását, amely elengedhetetlen a turizmus, az infrastruktúra, s a vállalkozások fellendítéséhez a régióban.

nport.hu